6
Sikertörténet: Így fogyott magabiztosra Zsuzsi
A harminchárom éves, apró termetű, mindig mosolygós Zsuzsi testét nagyon megviselte a mögötte álló két szülés. A korábban fitt és mozgalmas életet élő fiatal anyukának a gyermekei születése után újra meg kellett tanulni odafigyelni a testére, és arra, hogy ő nemcsak édesanya, hanem nő és feleség is. Következzen most az ő története.
|
|
Az örökké vidám és jókedvű Zsuzsi évekkel ezelőtt az irodai munkája mellett edzőként is aktív volt: hobbiból kollégáknak tartott aerobikórákat, és spinninget oktatott. A szülés azonban átalakította a testét és az életmódját is. "Mindkét terhességem alatt több mint húsz kilót híztam, ami nagyon sok, tekintve, hogy mindössze 158 centi vagyok, és a versenysúlyom 53 kiló volt. Az első szülésemkor komplikációk is adódtak: a szívem majdnem leállt, sok vért vesztettem, ennek következtében szívvizsgálatok következtek és sokat kellett pihennem. Kezdő anyukaként rengeteget kínlódtam: a gyerekek nem aludtak, nekem pedig nem volt időm magamra. Gondolom, ez velem együtt szinte minden anyukával megtörténik, én mégis rosszul éltem meg a dolgot. A szoptatás és az állandó rohanás jót tett a felkúszott kilóknak - edzés és diéta nélkül majdnem minden pluszsúlytól megszabadultam, de a bőrömön iszonyatosan meglátszott ez a súlyvesztés. Már csak öt kiló volt rajtam, amikor úgy éreztem, ez nem mehet így tovább: fáradt voltam, erőtlen, és nem éreztem magam nőnek."
Zsuzsi számára egy drasztikus változás jelentette a megoldást: Hámori Blanka edző és csapata kezelésbe vette a fiatal édesanyát, hogy ismét magabiztos, mosolygós és elégedett feleség lehessen. "Nekem nem az volt a fontos, hogy sok tíz kilót fogyjak, hiszen azon már túl voltam - újra meg kellett tanulnom sportolni és magammal foglalkozni. Heti három edzéssel kezdődött az új életem, amiben volt zsírégető kardió- és súlyzós edzés is. Megtanultam a gyakorlatokat, és amikor a gyerekek elaludtak, felpattantam az ellipszistrénerre vagy a biciklire. Vettem otthonra néhány súlyzót, és a környéken futottam, amikor csak tudtam. Emellett az étkezésemre is figyelni kezdtem: méregtelenítettem, próbáltam elhagyni a cukrokat, ráálltam a teljes kiőrlésű lisztre, és még a főzelékekbe is azt használtam. Megtanultam reformsüteményeket sütni, vacsorára pedig csakis zöldségeket és sajtokat ettem."
Zsuzsi pár hét után már heti öt alkalommal edzett, lement róla több mint három kiló, de ami ennél is fontosabb, az az, hogy a teste átalakult: a csípője öt, a dereka három centivel lett karcsúbb. "Érezhetően vékonyabb és izmosabb lettem, de sajnos a komplikált szülésemnek nyoma maradt: az egyenes hasizmom eltávolodott, így most csakis statikus hasizomgyakorlatokat végezhetek, és sebészetre is járnom kell emiatt. Pár hete azonban ismét tartok órákat a lelkes biciklizni vágyóknak, és ez nagyon jót tesz: inspirál és ösztönöz, hogy emberek elé kell állni. Azt pedig egy életre megjegyeztem, hogy a gyerek mellett is kell, hogy legyen ideje egy nőnek magára. Hiszen attól, hogy édesanya lett, még nő és feleség is maradt!"
Georgina csinosabb, mint valaha
Georgina mindössze 21 éves, és már van egy gyönyörű kislánya, fogyott 36 kilót, és csinosabb, mint valaha. Hogy ez hogyan jött össze neki úgy, hogy soha nem volt kövér gyerek? A legújabb fogyókúrás sikertörténetünkben mindent elmesél.
|
|
Georgina története is úgy kezdődött, mint általában sok más anyukáé: "Nem voltam mindig ilyen kövér, a terhességem alatt szedtem fel 38 kiló súlyfelesleget. 18 éves voltam, amikor a kislányommal teherbe estem, akkor 82 kilósan. A párom állandóan etetett, én meg imádtam enni, ami egy idő után meg is látszott rajtam: rengeteget híztam. Olyan sokat, hogy végül nemcsak az én, de a gyermekem egészsége is veszélyben forgott: a várandósság végén toxémiás lettem, azonnal meg kellett műteni, úgyhogy császármetszéssel született meg a kislányom. Amikor a kicsi megszületett, már 109 kilót mutatott a mérleg. "
Jó helyen, jókor hangzott el az a bizonyos csúnya megjegyzés
"A kislányom beteges volt, emiatt 6 hónapos koráig nem is igazán törődtem mással. De volt egy nap, amit soha nem fogok elfelejteni. A férjemmel nagy vitába keveredtünk, mert volt egy nagyon csúnya megjegyzése a súlyomra vonatkozóan, ami felnyitotta a szememet. Belenéztem a tükörbe, láttam, hogy igaza van. Undorodtam magamtól. Így jött az elhatározás.
Tudtam, hogy erősnek kell lennem, nemcsak a pici, de magam miatt is. Nehéz volt, de nekiláttam. Utánanéztem neten az ételek kalóriatartalmának, és aszerint kezdtem étkezni. Csalánfűteát ittam, narancsot facsartam. Este igyekeztem nem enni, ha mégis ettem, akkor extrudált kenyeret vagy valamilyen gyümölcsöt. Mellőztem a kólát, a cukrot, édesítőt kezdtem használni. Napról napra többet mozogtam. Otthon tornáztam, egy idő után futni is eljártam, majd később már a zumba is képbe került.
A kérdésre, hogy az újszülött kisbaba nem nehezítette-e meg a fogyást, Gina egyértelmű választ ad: "Egyáltalán nem volt nehéz, ő egy izgő-mozgó kis teremtmény születése óta. Sokan kérdezik, hogy nem nehéz így? NEM! Ki merem jelenteni, hogy nem bánom, mert mostanra 20 hónaposan, ha mondom neki: 'Lili, zumba?' - elkezdi rázni a kis fenekét! Olyan édes!"
Georgina párja szerint szebb, mint valaha
A fogyás és a rengeteg munka nem volt hiába: "Nemcsak hogy megnőtt az önbizalmam, de már fel merek venni rengeteg olyan ruhát, amit még szülés előtt sem mertem. Sokan dicsérnek, és sokan kérnek tanácsot. Én azt mondom, egy nő akkor is szép, ha van rajta némi felesleg. De itt nem másokért kell küzdeni, hanem magunkért! Önmagunkért! Én mertem álmodni, és sikerült!
Gina párjának is nagyon tetszett egyre vékonyabb felesége: "Szerinte szebb lettem, mint valaha voltam! Voltak mélypontjaim, mikor azt hittem, fel kell, hogy adjam... sok baj is jött. De úgy éreztem, ha feladom, azzal feleslegessé tettem volna az elmúlt időszakot, amiben kőkeményen, szinte vért izzadva dolgoztam. Így felemelt fővel - ha sírva is, de - tovább csináltam!
Ennyi az én titkom! Én a mai napig így teszek!"
Sikertörténet: Ági: "Egy tetoválás segített, hogy 57 kilós egyetemista lány legyek"
Legújabb sikertörténetünk Ágiról szól, aki 85 kilósan abban a pillanatban határozta el, hogy megszabadul a feleslegtől, mikor rájött, hogy a derekán nem fog jól mutatni a hőn áhított tetoválás.
"Gyerekként nem voltam hízékony. Édesanyám örült, ha belém tudott diktálni egy túró rudit vagy egy krémtúrót. Persze már akkor is szerettem az édességeket. Később szedni kezdtem a Béres cseppet és kikerekedtem, de még ez sem mutatkozott végzetesnek. Tizenhat-tizenhét éves koromban ötvennyolc-hatvan kiló voltam, ami számomra a tökéletes súlyt jelentette, hiszen alapjában véve nehéz csontozatú vagyok. Aztán divat lett az iskolában, hogy mindenki fogyókúrázzon. Az akkori legjobb barátnőm szintén ezt a divatot követte, így én is kezdtem 'deformáltnak' látni a testem. Ezért fogyókúrázni kezdtem, tíz kilókat lefogytam, tizenkettőt visszaszedtem. Még ez sem volt probléma, de aztán jött az egyetemre való jelentkezés és az életem megváltozott.
Nem vettek fel oda, ahová be szerettem volna jutni, így a bánatomat evésbe fojtottam. Édességhalmok, chipsek tömkelege segített túlélni, miközben még este tíz órakor, éjfélkor betoltam egy-egy extra sonkás melegszendvicset. Édesanyám persze figyelmeztetett, hogy nem kellene ennyit enni, de én nem hallgattam rá. Közben lett egy kapcsolatom és ez is hozzájárult, hogy szép lassan 85 kilóra híztam. A párom is kapható volt két zacskó chips elfogyasztására egy-egy film alatt, csakhogy ő szerencsésebb géneket örökölt. Nekem mindkét szülőm hízékony alkat, és a korral el is híztak. Majd rájöttem, hogy változtatnom kell.
Mindez két éve, tavasszal történt. Tetoválást akartam csináltatni a derekamra és beláttam, hogy az sokkal jobban állna, ha vékonyabb lennék, így fogyókúrázni kezdtem. Nem volt egyszerű. Teljesen megvontam magamtól a szénhidrátot, salátán és csirkemellen éltem, és az édességadagomat is jócskán csökkentettem. Édesség nélkül kevéssé tudok meglenni, így azt nem tudtam 100 százalékban megvonni magamtól, de radikális fogyókúrába kezdtem. Nem ajánlom senkinek, amit én csináltam. Volt, amikor csak reggeliztem (abonettet felvágottal) és ebédeltem - salátát csirkehússal. De akadt olyan időszak, amikor csak és kizárólag egy adag saláta volt az ebédem. Egyszer ettem egy nap, és nem túlzottan tápláló ételeket. Fogyni kezdtem, sokszor örültem, amikor ráálltam a mérlegre, máskor bosszankodtam, hogy stagnált a súlyom. Meg kellett tanulnom nemet mondani minden jóra, amik a boltok polcaink kínálták magukat. Nem mondom, hogy nem futott össze a nyál a számban, amikor elhaladtam egy pékség vagy egy étterem előtt, de erős voltam, és visszautasítottam minden csábítást.
Idén, 2012 tavaszán, pont vizsgaidőszak előtt (mivel felvettek egyetemre, méghozzá pontosan oda, ahová szerettem volna) elértem az 57 kg-os súlyt. Azért ez volt a kitűzött cél, mivel így még három kilót felszedhetek 60-ig. Most tartom a 60 kg-os súlyomat, de nem eszem halálra magam. A sütemény még mindig szerepel az étkezésemben, de csak reggelizek és ebédelek (12 után nem eszem), és csak kivételes alkalmakkor fogyasztok szénhidrátot. Ezek mellett elkezdtem sportolni, kangoo-ra járok, illetve otthon csinálok felüléseket, súlyzózok, és különféle gyakorlatokat eszelek ki.
Hogy miért fogytam le? Nem azért, mert a párom nem szeretett volna kövéren is, hisz látott már 85 és 57 kg-osan is. Hanem mert nem éreztem magam jól a bőrömben. Tudom, hogy én alapjában véve nem vagyok duci alkat. Mindamellett vannak, akik ducik, és mégis elfogadják az alkatukat, és jól érzik magukat a bőrükben - én nem tudtam ezt megtenni.